Gyors és eredményes követelésbehajtás, avagy a felszámolási eljárás erős pressziója
"A hitelezők memóriája mindig jobb, mint az adósoké." (ismeretlen szerző)
Követelésbehajtás gyorsan és eredményesen
Gyakori eset a gazdasági élet szereplői között, hogy befogadott számlákkal tartoznak a partnerük felé, ám fizetni nem akarnak, vagy csak átmenetileg nem tudnak. A likviditási problémák és a körbetartozások komoly gondot jelentenek manapság a működni kívánó és a partnerek felé bizalomal lévő cégek részére. A hitelező cégek megpróbálják behajtani a követelésüket, és van, hogy a kezdetektől ügyvédhez fordulnak, de van, hogy csak később, több felszólító levél kiküldését követően.
Miért hatékonyabb az ügyvédi felszólítás tehát? A leírt esetben olyan követelések behajtásáról írok, amelyek összege meghaladja a 200.000,-Ft-ot, amelyekről a számlát befogadta az adós, azt nem kifogásolta meg (netán írásban el is ismerte), esetleg részteljesítést is tett.
Tapasztalatom szerint, ha a cég saját maga küldi ki a felszólítást, kb. 10 adósból 3-4 fizet. Ha már ügyvéd küldi ki a felszólítást, akkor ez az arány javul 5-6-ra. Ha pedig a követelés beleesik a fenti körbe és ez alapján felszámolási eljárás indítható, úgy az arány javul 7-8-ra. Azok a cégek ugyanis, akik tényleg működni akarnak, azok nem fogják megkockáztatni a cégük megszüntetését, hanem prioritásként kezelik a felszámolás lehetőségével járó felszólítást. Amely cégek pedig nem akarnak működni, azokat egy ilyen levél sem ösztönzi cselekvésre a fizetés kapcsán (kb 20% a fenti példából kiindulva).
Az alapeset tehát az, amikor a hitelező teljesíti a szolgáltatását és kiküldi az átutalásos számlát az adósnak. Az adós befogadja azt, letelik a fizetési határidő, majd ehhez képest eltelik további 20 nap és az adós továbbra sem élt kifogással, nem küldte vissza a számlát, nem vitatta annak sem jogalapját, sem összegét, netán még részteljesítést is tett. Ha a 21. napon (vagy az ezt követő napok bármelyikén feltéve, hogy továbbra sincs vitatás) kézhez kapja azt a tipikusan ügyvédi felszólító levelet, amely tartalmazza az 1991. évi XLIX. tv. (Csődtv.) 27. § (2c) bekezdésében írt minimum feltételeket, úgy a hitelező kérelmére az illetékes Törvényszék elrendeli az adós cég felszámolását a 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján. A levél átvételével kapcsolatos szabályokat, vélelmet most külön nem részletezem.
200.000,-Ft feletti követelés esetén tehát érdemes és hatékonyabb a felszámolási eljárást kilátásba helyező felszólítást kiküldeni egy sima, és a fenti § feltételeit nem teljesítő és ezért - 1.000.000,-Ft-ot meg nem haladó összeg esetén - csak fizetési meghagyásos eljárás megindítására alkalmas felszólítás helyett. Időt, energiát és pénzt is lehet így spórolni. A fizetési meghagyásos eljárás eredménye optimális esetben ugyanazt eredményezi, mint a most leírt eljárás, eljutunk a felszámoláshoz, csak több időnkbe, pénzünkbe és energiánkba került.
A működni kívánó adós kénytelen lesz előteremteni a tartozása összegét, mert ellenkező esetben a cég működését reálisan veszélyezteti. Az adósnak is vannak természetesen lehetőségei a felszámolási eljárás keretén belül egy kis időnyerésre egyoldalúan, vagy akár a hitelező egyetértésvel is, de a jelen cikkben ezt nem részletezem.
A Csődtv-nek megfelelő tartalmú és ezáltal a felszámolást kiváltó hatású felszólító levél megírására mindenképpen javaslom a jogi asszisztenciát, mert enélkül fennáll a veszélye annak, hogy akár egy előírt feltétel kimarad, ami által a levél nem eredményezi a kívánt célt.
A felszámolás megindításának költsége az ügyvédi díjból, az 50.000,-Ft összegű eljárási illetékből és a közzétételi díj 25.000,-Ft-os összegéből áll, amely tételeket természetesen be lehet (és be is kell) hajtani az adóstól.