Hírek

Az MLSZ Fegyelmi Szabályzata

Dr. Rakaczki Tamás
Fegyelmi Szabályzat célja és általános rendelkezései

A jelenleg használatban lévő Fegyelmi Szabályzat (továbbiakban FSZ) 2016. július 1-től hatályos. Az FSZ felülvizsgálata az illetékes bizottságok javaslatai alapján minden évben megtörténik. Ezen vizsgálat eredménye a jelenleg hatályos szabályzó. A korábbi szabályzathoz képest jelentős módosításokra nem került sor, inkább csak az egyes témakörök elhelyezése változott meg, tekintettel arra, hogy az eljárási kérdések helyet cseréltek a különös résszel, mely a szabályzat második felében került elhelyezésre.

II.1. Hatály kérdése

Felmerülhet a kérdés, hogy mely területeket fed le ez a szabályzat, milyen versenysorozatokra, szakágakra vonatkozik. Erre már az FSZ első oldala megadja a választ, hiszen az FSZ az MLSZ által lefedett valamennyi szakágra, azaz a nagypályás és csökkentett pályaméretű labdarúgás, a strandlabdarúgás, valamint a futsal szakágakra is vonatkozik.

Szót kell ejteni a személyi hatályról, azaz, hogy mely személyekre vonatkozik a szabályzat. Ebben a körben az FSZ természetesen követi a Sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban Sporttörvény) tematikáját azaz sportolót (labdarúgó), sportszakembert és sportszervezetet különböztet meg személyi oldalról. Labdarúgó lehet amatőr, illetve hivatásos, mely szintén a Sporttörvény szerinti felosztást foglalja magában. Sportszakember a szabályzatban egy gyűjtőfogalomnak felel meg, hiszen ide tartoznak az edzők, gyúrók, ellenőrök, ügynökök egyaránt. Fontos, hogy ezen személyeknek valamilyen módon regisztráltnak vagy beazonosíthatónak kell lenniük, ellenkező esetben a fegyelmi eljárás lefolytatása nehézségekbe ütközik. A sportszervezet kapcsán elmondható, hogy az FSZ nem találja fel a spanyol viaszt és alkalmazza a Sporttörvény rendelkezéseit és sportegyesületek, valamint sportvállalkozások kategóriáját állítja fel. Ugyanakkor külön rendelkezik személyi hatály kérdéskörében magáról az MLSZ-ről a Megyei Igazgatóságokról. Ezen rendelkezések azért különösen fontosak, mert ezzel tesz teljes egészében eleget az MLSZ nemzetközi kötelezettségeinek, hiszen utóbbi kikötéseket külön a FIFA Fegyelmi Szabályzata is tartalmazza. Ezen szabályzatnak is teljes mértékben meg kell felelnie az MLSZ-nek hiszen az MLSZ, mint labdarúgó szövetség a FIFA tagjaként vállalta, hogy teljes mértékben aláveti magát a FIFA szabályrendszerének és azokat implementálja.

Meg kell vizsgálnunk a tárgyi hatályát is az FSZ-nek, azaz, hogy mely esetekben kell fegyelmi eljárást lefolytatni. Összegezve azt lehetne mondani, hogy akkor, ha fegyelmi vétséget követ el a személyi hatály alá tartozó bármely személy vagy szervezet. Az FSZ akként rendelkezik erről, hogy tételes és taxatíve felsorolást ad nekünk egyfelől azzal, hogy egy általános szabályozást ad, hogy mit minősít fegyelmi vétségnek, majdpedig a különös részben kiegészíti a konkrét tényállások leírásával. Összességében elmondható, hogy az FSZ feladata meghatározni, hogy mely cselekmény minősül fegyelmi vétségnek. Fegyelmi büntetést is csak akkor lehet kiszabni, ha az FSZ a cselekményt fegyelmi vétségnek nyilvánítja, és meghatározza a fegyelmi büntetés nemét és mértékét. Álláspontom szerint ezzel a megoldással a szabályozás és eleve az egész téma párhuzamot mutat a szabálysértési és a büntetőjog területével.

Végül az időbeli hatály. Ennek kapcsán különösen megerősítést nyer az előző bekezdésben, a büntetőjoggal vont párhuzammal kapcsolatban írtak, hiszen az FSZ akként szól, hogy: „A fegyelmi vétséget az elkövetés idején hatályban lévő FSZ szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbíráláskor már új FSZ van hatályban, amely szerint az elkövetett cselekmény már nem fegyelmi vétség, illetve ha az elkövetett cselekmény, mint fegyelmi vétség miatt enyhébb büntetés kiszabását rendeli el, akkor az új FSZ-t kell alkalmazni a hatályba lépése előtt elkövetett cselekményre is”. Ez szintiszta büntetőjogi szabályozás.

II.2. Fegyelmi Szabályzat célja

Az Fsz 3. §-a tartalmazza a célokat és elveket. „Az FSZ célja, hogy a FIFA, az UEFA, az International Football Association Board (IFAB;Labdarúgás Játékszabályai) és a Sporttörvény rendelkezéseivel összhangban:hatékonyan, és időszerűen védje a labdarúgásban (továbbiakban ezen szabályzatban labdarúgás alatt mind a nagypályás és csökkentett pályaméretű labdarúgást, mind a futsal, mind a strandlabdarúgás szakágakat  ide értjük) és irányításában, szervezésében, lebonyolításában résztvevők személyét és jogait, továbbá a magyar labdarúgó sportág rendjét és tisztaságát”. Úgy gondolom, hogy ez a meghatározás külön magyarázatot nem igényel, hacsak azt nem, hogy itt ismételten megfeleléssel találkozunk a nemzetközi szabályzatok irányában.

II.3. Felelősség

A felelősség kérdése érdekes területe a sportjognak, hiszen nem érvényesülnek az általában elfogadott jogelvek annak tekintetében, hogy a károkozó köteles az általa okozott károkat megtéríteni, illetve viseli a felelősséget tetteiért. Az FSZ deklarálja azt az objektív felelősséget a sportszervezetekkel szemben, melyet a polgári jog veszélyes üzemi felelőssége kapcsán láthatunk. Jó példa volt erre a Magyarország-Izrael barátságos válogatott mérkőzésen történtek miatti FIFA fegyelmi eljárás eredménye. A FIFA nem volt tekintettel arra, hogy milyen biztonsági intézkedéseket tett az MLSZ, mint rendező szövetség, illetve az sem hatotta meg a bizottságot, hogy milyen retorziókat alkalmaztak a vétséget elkövetőkkel szemben, a FIFA büntetett, érvényesítvén az objektív felelősség elvét. Ennek értelmében a sportszervezetek (úgy a hazai, mint a vendég) felelősséggel tartoznak a labdarúgóik, sportszakembereik, tagjaik, szurkolóik és minden egyéb a mérkőzésen a sportszervezet felkérésére feladatot ellátó személyek viselkedéséért. A hazai sportszervezet felelős a rend és a biztonság fenntartásáért. Példaként említem azt az esetet, amikor a mérkőzés békés mederben folyt mindaddig, amíg egy vendég játékos, illetve egy rendező össze nem szólalkozott. Az összeszólalkozás lökdösődéssé, verekedéssé, majd tömegverekedéssé fajult. Az eredmény az lett, hogy több személlyel szemben büntetőeljárás indult, valamint a Fegyelmi Bizottság a játékosok, egyéb közreműködőkön túl szankcióval sújtotta a hazai, rendező csapatot, így pályabezárás, rendezői létszám felemelés több soron következő hazai mérkőzésen, szövetségi ellenőr fogadása szintén a hazai mérkőzésekre, valamint pénzbüntetés is kiszabásra került.

Eljárási rend

Elsősorban annak tisztázása szükséges, hogy milyen bizottságok járhatnak el fegyelmi vétség elkövetése esetén. Alapvetően elmondható, hogy ez a kérdés könnyedén megválaszolható, ha az érdeklődő megvizsgálja az MLSZ területi felépítését. Az MLSZ két nagy szervezeti egysége akként határolható el fegyelmi eljárási szempontból, hogy hivatásos vagy amatőr versenyrendszerben került sor az elkövetésre. A hivatásos, azaz NB-s versenyrendszerben elkövetett fegyelmi vétségeket központilag az erre létrehozott bizottság bírálja el. Ezzel szemben, az amatőr versenyrendszerben szereplő személyek vagy szervezetek ügyét a területi alapon létrehozott bizottságok vizsgálják meg. Az MLSZ amatőr szekciója Igazgatóságokra oszlik, melyek megyei szinten jönnek létre. Minden Igazgatóságnál kötelező Fegyelmi Bizottságokat létrehozni és a megyei szintű bajnokság ügyeiben ők járnak el.

Az alapvető rendelkezések, fogalmak tisztázását követően rá kell térnünk magára az eljárásra, annak lefolytatására. Én megcserélem az FSZ-ben rögzített sorrendet és előbb taglalom az eljárásjogi kérdéseket, azok közül is azokat, melyek – dolgozatom terjedelmi korlátaira is tekintettel – a gyakorlati szempontokból izgalmasabbnak ítélek meg.

III.1. Eljárási alapelvetések, a tárgyalás előkészítő szakasza

Az eljárás tekintetében is megjelennek alapelvek, melyek jogász szemmel nagyon ismerősek. A büntetőjog, polgári jog, közigazgatási jog területére tudok utalni, ahol ugyanúgy megjelennek a szóbeliség, a közvetlenség, a képviselethez való jog (védelemhez való jog), védekezéshez való jog, anyanyelv használatának a joga, stb.. Utóbbira példa, amikor egy mongol állampolgárral szemben kellett fegyelmi eljárást lefolytatni. A labdarúgó nem vállalta, hogy angol nyelven kerüljön lefolytatásra az eljárás, így jelentős időbeli eltolódással és többletköltséggel kellett lefolytatni az eljárást, hiszen egy tolmácsot kellett bevonni az eljárásba.

Eljárást bármely személlyel vagy szervezettel szemben le lehet folytatni, aki vagy amely fegyelmi vétséget elkövethet, azaz az FSZ hatálya alá tartozó bármely személlyel vagy szervezettel szemben. Ugyanakkor nem mindegy, hogy milyen jelzés, információ alapján lehet megindítani az eljárást. Az mondható, hogy bármely olyan adat, információ, bizonyíték alapján le lehet folytatni az eljárást, amely a Fegyelmi Bizottság tudomására jutott. Az eljárás megindítására egy meglehetősen hosszú határidő került meghatározásra, ugyanis az elkövetéstől számított 3 éven belül lehet eljárást megindítani, mely doppingolás esetén egészen 8 évig kitolódik. Álláspontom szerint ugyanakkor az eljáró Fegyelmi Bizottságnak mérlegelnie kell ebben a körben.  Ezt az állításomat arra alapozom, hogy nem mindegy az elkövetett vétség súlya, hiszen ha egy elmaradt piros lap ténye csak két év múlva derül ki, akkor értelmetlen egy fegyelmi eljárást lefolytatni, ugyanakkor egy mérkőzés eredményének befolyásolása, közkedvelt nevén bundázás esetén, akár még évek múlva is indokolt lehet az eljárás lefolytatása. Fontos eljárásjogi szempont, hogy fegyelmi eljárás lefolytatásának csak abban az esetben van helye, ha az eljáró bizottság erről írásban értesíti az érintetteket.

Fontos kérdés, hogy mely esetekben van helye az eljárás megszüntetésének, illetve mely esetekben kizárt a megindítása. Itt ismételten ismerős eljárásjogi szabályokat találunk, hiszen:

- az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség, vagy azt nem a fegyelmi eljárás alá vont személy követte el;
Mindkét esetre említek egy-egy példát.

Az első esetben eljárás indult egy atrocitás miatt. A verekedés a pályától pár méterre, de a nézőtértől elkülönített területen történt, magát a mérkőzés lebonyolítását nem veszélyeztette vagy zavarta meg, ugyanakkor a vendég csapat a mérkőzést követően kezdeményezte az eljárás lefolytatását, ugyanis véleményük szerint a mérkőzést lefolytatni nem lehetett volna és kérték a hazai csapattal szemben szankció alkalmazását. A Fegyelmi Bizottság megvizsgálta a releváns adatokat és megállapította, hogy a verekedés a sportrendezvénytől elkülönítet helyen és nem a mérkőzéshez köthető személyek (nézők) követtek el sportpályára nem való magatartást.

Amatőr labdarúgás esetén igen nagy divatja van az igazolás meghamisításának vagy hamis igazolással való játékra jelentkezésnek. Esetünkben a labdarúgó sportorvosi igazolásán a sportorvosi engedély dátuma került meghamisításra akként, hogy illetéktelenek felülpecsételték. Ebben az esetben meghallgatásra került a sportszervezet vezetője, valamint a játékos is. Kiderült, hogy a játékosnak nem volt tudomása erről a hamisításról, abban részt nem vett, így vele szemben megszüntetésre került az eljárás.

- nem állapítható meg a fegyelmi vétség elkövetése, illetőleg az, hogy a fegyelmi vétséget a fegyelmi eljárás alá vont személy követte el;
Álláspontom ebben az esetben a büntetőjogból jól ismert bizonyítottság hiányáról beszélünk. Szintén hamis igazolással kapcsolatban került az eljárás megszüntetésre, mert bizonyítást nyert, hogy a játékos igazolásán szereplő aláírás nem a játékostól származik. Ugyanakkor annak kiderítésére nem volt lehetőség, hogy ki írta alá az igazolást, így az eljárást megszüntettük.

- az eljárás tartama alatt az eljárás alá vont személy elhalálozik, illetve az eljárás alá vont sportszervezet megszűnik.
Álláspontom szerint a megszűnés esetén csak a jogutód nélküli megszűnés releváns, hiszen, ha van jogutódja a sportszervezetnek, akkor a jogelőd sportszervezetet megillető valamennyi jog és kötelezettség is átszáll a jogutódra, így a fegyelmi eljárás keretében kiszabott szankciót is viselnie kell, illetve részt kell venni a fegyelmi eljárásban.

- az eljárás alá vont labdarúgó, vagy sportszakember jogviszonya az eljárás tartama alatt megszűnik a sportszervezettel.
Véleményem szerint a helyes jogértelmezés szerint, ez a megszüntető vagy kizáró feltétel csak abban az esetben érvényesülhet, amennyiben a labdarúgó vagy sportszakember jogviszonya akként szűnik meg, hogy a továbbiakban nem folytat labdarúgó tevékenységet, hiszen ha továbbra is labdarúgóként tevékenykedik, akkor az esetleges fegyelmi eljárás és szankció átvihető az új sportszervezetbe is.

Az összeférhetetlenség szintén érdekes kérdés. Az FSZ rögzíti taxatíve, hogy mely esetekben kerül kizárásra a Fegyelmi Bizottság valamely tagja. Véleményem szerint ez egyértelműen meg van fogalmazva. Ugyanakkor egy pont mérlegelési lehetőséget ad a tagok számára. Nem járhat el az, „akitől a fegyelmi felelősség elfogulatlan, tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható”. Úgy gondolom, hogy ez elsősorban etikai kérdés, így minden esetben a bizottsági tag személyes megítélése alapján kell, hogy eldőljön, hogy közreműködik az eljárásban vagy bejelenti összeférhetetlenségét.

III.2. Tárgyalás

Főszabály szerint tárgyaláson kerül sor a fegyelmi eljárás lefolytatására, valamint határozat hozatalára. Ettől eltérést enged a szabályzat, hiszen, amennyiben az eljárás alá vont személy vagy szervezet képviselője nem jelenik meg a tárgyalás alkalmával, akkor tárgyalás tartása nélkül kerül meghozatalra a határozat. Ennek természetesen számos hátránya van az érintettek esetében, hiszen a bizottság mindösszesen a számára rendelkezésre álló bizonyítékok alapján bírálhatja el az esetet. A tárgyalás tartása nélküli döntéshozatal az amatőr szekcióban jellemző, hiszen itt nincs akkora tétje az eljárásnak, legtöbbször a játéklehetőség elvonásán túl nagy vesztenivalója nincs az érintetteknek. Ugyanakkor véleményem szerint megalapozott döntés csak tárgyalás megtartásával hozható, amikoris az érintett személyesen is elmondhatja, hogy ő hogyan vélekedik az eseményről, ezért javaslom, hogy kellően felkészült szakemberrel jelenjen meg az érintett a tárgyaláson. Számos olyan vélemény, szempont, bizonyíték felmerülhet ekkor, mely akár az eljárás megszüntetéséhez vezethet. Ilyen eset volt az is, amikor a tárgyaláson derült fény a fentiekben már taglalt hamis orvosi igazolás kérdésére. Mint minden eljárásban, itt is nagy szerepe van a határidőknek. A tárgyalást az írásbeli értesítéstől számított tizenöt napon belül kell lefolytatni. Sportjogi specifikus eleme a szabályzatnak, hogy amennyiben kiállítás alapozza meg a fegyelmi eljárást, abban az esetben annak a labdarúgónak vagy sportszakembernek a jogosultságai szünetelnek, amíg az eljárás lefolytatásra nem kerül. Ezalatt azt kell érteni, hogy a labdarúgó játékjogosultsága felfüggesztésre kerül, míg az edző például nem ülhet le a kispadra és nem irányíthatja csapatát.

III.3. Határozat

A tárgyalás eredményeként vagy tárgyalás mellőzésével meghozza a bizottság határozatát, melyre legkésőbb az eljárás megindulásától számított harminc napja van. A határozat tartalmát tekintve lehet eljárást megszüntető vagy marasztaló. Amennyiben megállapításra kerül, hogy a fegyelmi vétség esetében fennállnak a korábbiakban már taglalt megszüntetési okok, akkor értelemszerűen akként határoz a bizottság. Amennyiben megállapításra kerül a fegyelmi vétség elkövetése és maga az elkövető is, abban az esetben fegyelmi szankció kerül megállapításra. Ezen szankciókat a következő fő pontban fogom taglalni.

A határozatot közölni, illetve kézbesíteni kell. Ami a kézbesítés szabályait illeti, kézbesítettnek kell tekinteni a sportegyesület vagy vállalkozás által megadott e-mail címre, történő megküldést is.  A sportegyesület vagy vállalkozás a versenyrendszerbe történő nevezéskor nyilatkozatot tesz annak vonatkozásában, hogy ezt a kézbesítési módot elfogadja.

III.4. Jogorvoslat

Természetszerűleg az első fokon eljárt bizottság határozatával szemben biztosított a fellebbezés lehetősége. Fellebbezési jogosultságot az FSZ bárkinek biztosít, aki érintett az ügyben, valamint azok az MLSZ hivatalos személyeinek is. A fellebbezésre a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül van lehetőség. Hasonlóan a határozat kézbesítéséhez a fellebbezés benyújtására is lehetőség van elektronikus formában azzal, hogy egyben igazolni kell a fellebbezési díj megfizetését. A fellebbezést a Fellebbviteli Bizottság bírálja el.

A döntés előkészítése, illetve a tárgyalás tartása vonatozásában ugyanazon rendelkezések vonatkoznak rá, mint az első fokon eljárt Fegyelmi Bizottságra, ugyanakkor döntési jogkörét tekintve szélesebb lehetőségei vannak, hiszen az első fokú döntés teljes vizsgálatát elvégzi. Erre tekintettel a Fellebbviteli Bizottság az első fokú határozatot:
- helyben hagyja
- megváltoztatja
- hatályon kívül helyezi és új eljárásra utasítja az első fokú szervet
- fellebbezést elutasítja.

A különböző másodfokú döntések meghozatalakor ugyanazon szempontokat találjuk meg az FSZ-ben, mint a különböző eljárásjogi kódexekben.

Nem minősül jogorvoslatnak, de ezen pontot belül indokolt egy specialitásról beszélni, ez pedig a tárgyalás tartásának intézménye. Az első fokú határozat meghozatalától számított 5 napon belül lehetősége van az érintetteknek, hogy tárgyalás tartását kérjék, amennyiben tárgyalás tartása nélkül került sor a határozat meghozatalára. Ez több szempontból is előnyös megoldás. Elsősorban azért, mert így érvényesülhetnek a tárgyalásról már korábbiakban leírtak, másodsorban pedig fellebbezési díj nélküli kvázi fellebbezési joggal bírnak az érintettek. Ekkor hasonlóan a már leírtakhoz, a tárgyalás tartásának szabályai szerint jár el a bizottság és a korábban meghozott határozat helyet új határozat meghozatalára kerül sor. Ez a határozat tartalmát tekintve lehet megegyező tartalmú, de teljes mértékben különbözhet is a korábbitól, azaz a bizottság a korábbi döntéséhez nincs kötve.  
 
Az FSZ külön biztosít lehetőséget rendkívüli jogorvoslatra, melyet törvényességi felügyeleti eljárásnak hív. Erre akkor van lehetőség, hogy ha jogszabály, alapszabály, eljárási szabály megsértésével került sor a fegyelmi döntés meghozatalára. A másodfokú határozatát kézhezvételét követő 15 napon belül van erre lehetőség. Tudomásom szerint, nem sok esetben folytatott le ilyen eljárást az illetékes MLSZ Jogi Bizottsága. Rendkívüli jogorvoslati kérelem került benyújtásra a Nyíregyházi Spartacus FC NBI-ből történő kizárásakor, illetve az NBIII-ban szereplő Kazincbarcikai SC átigazolásból történő kizárása alkalmával. Egyik kérelem sem járt sikerrel, ugyanis a Jogi Bizottság elutasította azokat.

Egyes vétségek

A vétségek meghatározása a sportág fejlődésével párhuzamosan jött létre. Ennek indoka az, hogy ahogyan a sporton kívüli világ is maga a sport és ezen belül a labdarúgás is folyamatosan fejlődik. ezen fejlődésre reagálnia kell a szabályalkotóknak, Hogy példát is említsek, a labdarúgás hajnalán a dopping kérdése nem volt porondon vagy a sport üzletté válásával jelent meg a bundázás is.

Dolgozatom terjedelmi korlátaira tekintettel is, ezen pontban a jellemző vagy érdekesebb vétségeket ismertetem.

IV.1. Sportszerűtlenség

Ez az elkövetés a vétségek joly jokere, hiszen amennyiben egyik vétségi magatartásba sem sorolható be a vétség, akkor segítségül lehet hívni ezt a passzust. Jellemzően ezen vétségbe kerül ütköztetésre, az ún, kétsárgás kiállítás, tehát, amikor két sárga lapos figyelmeztetést követően kerül kiállításra az érintett labdarúgó.

IV.2. Jogosulatlan juttatás

A játékos nem fogadhat el szerződésen kívül juttatást. Ez a tétel kimondása a labdarúgás kifehérítését szolgálja, azaz, hogy a sporttörvényben meghatározottak szerint, a hivatásos labdarúgó juttatásainak mindegyike a megbízási vagy munkaszerződésben kerüljenek rögzítésre, míg az amatőr sportolóknál az amatőr szerződésben és ne legyenek a Sporttörvényben rögzített juttatásokon túlmenően „csúsztatott” pénzek.

IV.3. Erőszakos magatartások

Ebbe a csoportba tartoznak a játék hevében elkövetett erőszakos, durva magatartások, pl.: ellenfél megrúgása, ellökése, megütése, néző bántalmazása, labdarúgó sértegetése, bántalmazása sportszakember részéről, játékvezető sértegetése, bántalmazása labdarúgó vagy sportszakember által.

Ezen vétségeket egy pontba sűrítettem, ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy ezek a leggyakrabban előforduló esetek, hiszen ezeknek van a játékhoz, a játék menetéhez a legtöbb közük. Érdekeségük, hogy erőszakos magatartásnak minősülnek, de az igazán súlyos esetektől eltekintve nem vonnak maguk után büntetőjogi felelősségre vonást. Ennek indokául az szolgál, hogy különbség van a sportág szabályainak, a lex ludica megsértése és a büntetőjog között. Álláspontom szerint, abban az esetben lép túl az erőszakosság egy határt, amikor az erőszakos magatartás már nem a játék elemeként értelmezhető, hanem attól elkülönítetten és akár súlyos sérülést szándékosan okozva történik. Kérdésként merül fel továbbá sérülés okozása esetén a kártérítési igény megalapozottsága. Kijelenthetjük, hogy ennek gyakorlata Magyarországon nem alakult ki. Legjobb tudomásom szerint, voltak próbálkozások kártérítési vonalon akkor, amikor Véber György egy Diósgyőr elleni mérkőzés alkalmával hátulról történő becsúszás alkalmával súlyos sérülést szenvedett el, de ez sem járt sikerrel. Ezzel szemben Amerikában az ún. franchise rendszerben működő ligáknál a kártérítés fizetésének kialakult gyakorlata van, ilyen például az NFL-ben kifizetett agyrázkódási pénzek, mint kompenzáció, holott ezeknél nem is történik szabályszegés.  

A vétségek ezen csoportjához tartozik, hogy sajnos egyre szomorúbb tendenciát látok abban, hogy főleg az ifjúsági korú labdarúgók esetében gyakori a játékvezetőkkel szemben elkövetet vétségek száma, sőt ezek egyre súlyosabbak. Ilyen esetek, amikor a játékvezetőt szidják, leköpik vagy megütik.

IV.4.  Levonulás a játéktérről

Ezt a vétséget azért emelem ki, mert ennek szankciója az, hogy annak a csapatnak valamennyi játéktéren lévő játékosát el kell tiltani meghatározott időre a játéktól, aki levonult. Álláspontom szerint ez a szankció nélkülözi az amatőr világban az életszerűséget, hiszen egy csapat sokszor nem rendelkezik, csak maximum tizenöt labdarúgóval. Ebből, ha tizenegy eltiltásra kerül, abban az esetben a csapat nem tud kiállni több soron következő mérkőzésen, ami a versenysorozatból való kizárását is jelenti egyben a sportszervezetnek. A kizárással megszűnik a futballcsapat is. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben a Fegyelmi Bizottságnak mérlegelnie kell és egyéb szankciót tanácsos kiszabni.

IV.5. Félrevezetés

A vétség párhuzamot mutat a büntetőeljárásban már jól megismert hamis vád, hamis tanúzás rendszerével. Tényállását tekintve: „aki a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan, vagy aki hamis adat közlésével, hiányos vagy valótlan nyilatkozattal az MLSZ-t, a megyei (budapesti) igazgatóságot, vagy annak valamelyik bizottságát megtéveszti, illetve arra kísérletet tesz, továbbá aki hamis vallomást tesz”.

Előforduló eset volt, amikor egy játékos nem saját igazolásával lépett pályára, ráadásul mindezt eltiltása hatálya alatt tette. Az a labdarúgó, akinek igazolásával pályára lépett, a bizottság előtt akként nyilatkozott, hogy az ő igazolásával senki sem lépett pályára, már csak azért sem, mert ő szerepelt azzal. A későbbiekben fény derült arra, hogy nem mondott igazat, így elkövette a félrevezetés vétségét.

IV.6. A mérkőzés eredményének jogellene befolyásolása

Ezt a vétséget ismerik közkeletűen bundázásnak. Bárki elkövetheti, a büntetőjog is büntetni rendeli. Ezen vétség rendkívül nagy károkat okozhat a játéknak, a sportnak, hiszen a tisztaságába vetett hitet rendíti meg alapjaiban és a játék szépségét, kiszámíthatatlanságát veszi el.
Fontos és egyben a prevenciót célzó szabályozás, hogy azt is büntetni rendeli, aki 24 órán belül nem jelzi azt, ha bundázásra utaló jelet tapasztal vagy őt személyesen megkeresik vagy a külföldi eljárás tényét nem jelenti be az MLSZ-nél. Megjegyzendő, hogy az MLSZ a bejelentések kezelésére külön telefonvonalat hozott létre.

IV.7. Mérkőzés rendjének megzavarása

A mérkőzés rendjének megzavarásának lehetősége manapság inkább csak egy teoretikus kérdés Magyarországon. Sajnos egyre kevesebb néző látogat ki a sporteseményekre, így lényegében nézők sincsenek, akik ilyen vétséget elkövetnének és a rendező sportszervezetnek felelnie kellene a vétség miatt. Ugyanakkor jogilag érdekes kérdés, mert érvényesül a már korábbiakban leírt objektív felelősség, hiszen hiába nem a sportszervezet követi el a vétséget, felelnie kell, abból fakadóan, hogy kötelezettsége a sportrendezvény biztonságos megrendezése.

Fegyelmi Büntetések

Az FSZ külön passzusban rögzíti a kiszabható fegyelmi büntetéseket, melyeket elkülönít aszerint, hogy azt labdarúgó, sportszakember vagy sportszervezet kaphatja. Elmondható, hogy a fegyelmi büntetések követik a FIFA fegyelmi szabályzatában foglaltakat, valamint a Sporttörvény vonatkozó előírásaival is összhangban vannak.

V.1. Labdarúgó fegyelmi büntetései

A labdarúgó fegyelmi büntetéseit az alábbi nagyobb csoportokra lehet osztani:

- írásbeli megrovás
Ennek kiszabására igen ritkán kerül sor, hiszen kiállítás esetén kötelező érvényű mérkőzéstől történő eltiltás jelenik meg. Nagy súlyú és számú enyhítő körülménynek kell megjelennie, hogy ezen szankció alkalmazására kerüljön sor.

- eltiltás
Az eltiltás történhet meghatározott számú mérkőzésre, meghatározott időszakra vagy akár végleges is lehet. Történhet csak a mérkőzésen való részvételre vagy mindennemű labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől is, azaz például edzéslátogatástól is. Meg kell, hogy jegyezzem, hogy ezen utóbbi szankciónak a végrehajtása, illetve betartatása véleményem szerint minimum nehézkes.
Fontos kitétel ugyanakkor, hogy ha a labdarúgó nem mindennemű labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől kerül eltiltásra, akkor az eltiltást abban a sorozatban kell kitöltenie, amelyben a fegyelmi vétséget elkövette, azaz, ha kupamérkőzésen állították ki, akkor kupamérkőzéstől kerül eltiltásra, ha bajnoki mérkőzés, akkor bajnoki.
Fontos továbbá, hogy amennyiben a labdarúgót mindennemű tevékenységtől eltiltják, akkor hiába rendelkezik megfelelő jogosultságokkal, még sportszakemberként sem vehet részt ezen rendezvényeken.
Nehézségeket okoz a gyakorlatban, hogy amennyiben meghatározott időre kellene eltiltani a labdarúgót, de a versenysorozat, az idény végén jár a versenysorozat, akkor a holt idő miként kerüljön beszámításra az eltiltásba. Véleményem szerint az a helyes megoldás, ha az eltiltásba a holt idő nem kerül beszámításra, így érhető el a szankcióval a speciális és generális prevenció is.

- átigazolásból, kölcsönadásból kizárás
Ez a szankció abban az esetben szabható ki, ha a NYIÁSZ szabályaival szemben vét a labdarúgó. Ilyen lehet az, ha pl. ha a labdarúgó a megengedettnél több alkalommal igazol.

- pénzbüntetés
Pénzbüntetés kiszabására álláspontom szerint csak hivatásos státuszú labdarúgó esetében van lehetőség. Ez abból is következik, hogy a szabályozás akként rendelkezik, hogy a pénzbüntetés maximális mértéke a labdarúgó éves átlagjövedelmének hat havi összegénél magasabb nem lehet.

V.2. Sportszakember fegyelmi büntetései

A sportszakember fegyelmi büntetései párhuzamot mutatnak a labdarúgó büntetéseivel, így külön nem szeretnék mindegyikre kitérni, mindösszesen a különbségeket kívánom bemutatni. Az eltiltás alatt álló sportszakember a kispadon és a játéktéren tartózkodókkal semmilyen formában nem érintkezhet a mérkőzés hivatalos kezdési időpontját megelőző 45 perctől –a szünetet is beleértve –a mérkőzés végét követő 30 percig, mely időtartam alatt sem a játéktérre, sem az öltözőépületbe nem léphet be. A mérkőzés alatt úgy kell elhelyezkednie, hogy a „kispad” 20 m-es körzetén belül nem tartózkodhat. Azaz a sportszakemberre külön, pontos szabályok kerültek megállapításra.

V.3. Sportszervezet fegyelmi büntetései

A sportszervezet fegyelmi büntetéseit az alábbi nagyobb csoportokra lehet osztani:

- írásbeli figyelmeztetés
Ennek kiszabására gyakran kerül sor, hiszen a sportszervezet kisebb rendezési hiányosságai esetén méltányos és arányos szankcióként alkalmazható. Meg kell jegyezni, hogy a fokozatosság jegyében egyszer érdemes kiszabni. Amennyiben a sportszervezet ismétlődően követ el írásbeli figyelmeztetésre alkalmas vétséget, abban az esetben súlyosabb szankció alkalmazása indokolt.

- rendezői létszám felemelésére kötelezés, valamint szövetségi ellenőr fogadása
A rendezői létszám az MLSZ egyéb szabályzataiban kerül rögzítésre. Amennyiben a fegyelmi Bizottság úgy látja, illetve a vétség jellege indokolj, abban az esetben dönthet úgy, hogy a vétkes csapatnak meghatározott számú hazai mérkőzés alkalmával, tehát, amikor rendezőként jelenik meg, fel kell emelnie a rendezők létszámát, valamint indokolt esetben szövetségi ellenőrt is kell fogadnia mindezek ellenőrzésére. Ez azokba az esetekben jellemző, amikor rendbontásra kerül sor a sportrendezvény alkalmával (pl.: nézőtéri inzultus játékvezetővel, játékossal szemben, bedobnak a nézőtérről tárgyakat, pirotechnika, stb.)

- mérkőzés zárt kapuk történő megrendezése, mérkőzés rendezési jogának megvonása maximum 12 hónapra
Az előző pontban rögzítettem, hogy rendezési hiányosságok esetén szabhatóak ki főként a b) pontos szankciók. Jelen pontban megjelölt szankciók esetén ez hatványozottan igaz. Ez a szankció NB-s szinten évek óta nem került kiszabásra, megyei osztályokban ritkán, de előfordul. A kiszabásukhoz minimum tömeges atrocitásra, verekedésre van szükség.

- büntetőpontok alkalmazása
Büntetőpont levonására akkor kerül sor, amikor a sportszervezet kötelezettségének nem tesz eleget, így akkor, ha nem állnak ki egy adott mérkőzésre, a szövetség valamely kötelezését nem tartják be, így pl. átigazolási díj, nevelési költségtérítés nem kerül megfizetésre (nemzetközi példa, Kovácsik Ádám esete Ferencvárosból, Regginába igazolás).

- labdarúgó igazolásához való jog megvonása legfeljebb két évre
Magyarországon erre volt példa, hiszen az Újpest FC-t két átigazolási időszakra kizárták az átigazolásból, de az NBIII-as KBSC-t is kizárták egy átigazolási időszakra, mivel egy játékos egy havi munkabérét nem fizették meg.

- eggyel alacsonyabb osztályba sorolás
Erre akkor van lehetőség, ha van alacsonyabb osztály. A d) és e) pontok alkalmazása már egy lépcsőzetes szankcióalkalmazás első két lépcsője lehet, mely annak az eredménye, ha a sportszervezet a szankciók ellenére nem teljesíti a számára megállapított kötelezettséget.

Fegyelmi büntetések kiszabása

A fegyelmi büntetések kiszabásakor érvényesülnek a büntetőjogból ismert enyhítő és súlyosító körülmények. Ezek meglétét vizsgálnia kell az eljáró bizottságoknak, hiszen ezen körülmények akár döntően eredményezhették a vétség elkövetését.

VI.1. Enyhítés

A fegyelmi büntetés kiszabásánál az enyhítő körülményeket is figyelembe kell venni. A szabályzatban meghatározott szankciók enyhíthetők, amennyiben az eljáró bizottság megítélése szerint a fegyelmi büntetés célja az enyhébb büntetés kiszabásával is elérhető.

VI.2. Súlyosítás

Súlyosítani lehet a fegyelmi büntetését annak, aki visszaeső, aki a fegyelmi vétséget akkor követi el, amikor a labda nincs játékban, vagy számára nincs megjátszható közelségben, aki sérülést okoz, továbbá aki egy mérkőzésen több fegyelmi vétséget is elkövet, vagy aki egy mérkőzésen ugyanazt a fegyelmi vétséget ismételten elköveti. A Fegyelmi Bizottság a fentieken túlmenően az ügy elbírálása során egyéb súlyosító körülményeket is figyelembe vehet. A súlyosítás mértéke nem haladhatja meg az adott fegyelmi vétségre kiszabható fegyelmi büntetés felső határának kétszeresét. A súlyosítás mértékével végleges eltiltás is kiszabható.