A védjegyek mibenléte

A védjegyek a 1997. évi XI. törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, megkülönböztetésre alkalmas és lajstromozott megjelölések. A védjegy segít abban, hogy a kereskedelmi forgalomban az egyes áruk és szolgáltatások egymástól megkülönböztethetőek, illetve egyedileg azonosíthatóak legyenek. A védjegy segíti a fogyasztókat a szolgáltatások vagy áruk beazonosításában, fontos szerepe van továbbá a marketing és a reklám területén is. Védjegybejelentés segítségével cégének neve, emblémája vagy termékeinek, szolgáltatásainak elnevezése helyezhető oltalom alá.

Védjegyként oltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.

Védjegy lehet szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betű, szám ábra, kép, szín, színösszetétel, hang- vagy fényjel, hologram, sík vagy térbeli alakzat - beleértve az áru vagy a csomagolás formáját - és ezek kombinációja, ha

• megkülönböztetésre alkalmas és grafikailag ábrázolható,
• nem áll fenn a lajstromozásával szemben feltétlen kizáró ok, vagy
• viszonylagos kizáró ok.

Kizártak azok a megjelölések, amelyek nem alkalmasak a megkülönböztetésre, így amelyek kizárólag olyan jelekből állnak, amelyeket a forgalomban az áru vagy szolgáltatás fajtájának, minőségének, mennyiségének, értékének, földrajzi származásának vagy egyéb jellemzőjének feltüntetésére használhatnak, vagy szokásosan alkalmaznak. Ezeket a feltétlen kizáró okokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vizsgálja.

A viszonylagos kizáró okok esetén a hasonló áruk (szolgáltatások) esetén nem szerezhető védjegyoltalom, ha más a megjelöléssel összetéveszthető korábbi védjegyoltalommal rendelkezik. Ilyen a korábbi elsőbbséggel lajstromozásra bejelentett védjegy, valamint az olyan megjelölés is, amely a lajstromozástól függetlenül belföldön korábban már közismertté vált. Ha egy védjegy belföldön jó hírnévre tett szert (pl. Audi, Coca Cola), ahhoz összetéveszthetően hasonló megjelölésre még eltérő árukkal kapcsolatban sem szerezhet más oltalmat, amennyiben ez sértené a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét. Másnak személyhez fűződő (pl. névhez) joga, továbbá más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi joga szintén kizáró oknak minősül. A lajstromozás nélkül belföldön korábban használt megjelölés is kizáró ok lehet, ha a későbbi megjelölés használata jogszabályba ütközne.

Amennyiben az oltalmat elnyerik, úgy a védjegyet a megjelölt területen – akár korlátlan ideig, de minimum 10 évig – kizárólag használhatják. Védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal, lajstromozással keletkezik. A védjegyoltalomból eredő jogok a lajstromozástól érvényesíthetők, azaz a bejelentés és a lajstromozás közötti időszakra is érvényes a törvényi védelem. A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart, és további 10-10 évre meghosszabbítható. A Magyarországon bejegyzett védjegy oltalma csak hazánk területére terjed ki, nemzetközi, illetve közösségi védjegyoltalom kérésére is van lehetőség, ugyanakkor ez hosszadalmasabb és költségesebb eljárás.

A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül, gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos vagy azzal összetéveszthető megjelölést olyan árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak vagy hasonlóak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel.

A védjegyjogosult kizárólagos használati jogára tekintettel különösen az alábbiak tilosak:

• a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán,
• a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása,
• szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt,
• a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele,
• a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban.

E jogok megsértése a védjegybitorlás. A védjegybitorlót főleg polgári jogi szankciók fenyegetik.

Honnan tudhatjuk, hogy védjegyünket mások megsértették? Védjegybitorlást az követ el, aki gazdasági tevékenysége körében olyan megjelölést használ, amelyet a fogyasztó hasonló áruk vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban összetéveszthet a már bejelentett védjeggyel.

Védjegyoltalmat meghatározott áruk és szolgáltatások területén igényelhetünk. A védjegyoltalom alá helyezhető áruk 34 osztályba, a szolgáltatások 11 osztályba vannak sorolva, ez az ún. Nizzai osztályozás.

A védjegybejelentés esetén megfizetendő díj 74.800,-Ft, mely a nemzeti bejelentés díja, ezzel Magyarország területén élvez oltalmat a bejelentés tárgya 10 éven keresztül. Plusz költségként merülhet fel, amennyiben a Nizzai megjelölésben lefektetett 3 áruosztálynál több áruosztályban kívánja a bejelentő az oltalmat megigényelni. A 10 év leteltét megelőzően érdemes az oltalom meghosszabbítását kérni, melynek díja újból 74.800,-Ft.

Javasoljuk, hogy amennyiben védelmet szeretne biztosítani a már jelenleg vagy remélhetőleg a jövőben megkülönböztető erővel bíró megjelölésének, úgy éljen a védjegyoltalom lehetőségével. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy egy olyan speciális jogterület, mint a védjegyek kezelése szakember segítségét igényelhet, így javasoljuk, hogy a területen jártas szakember segítségét vegyék igénybe.

Az eredményes levédetés érdekében várjuk Tisztelt Ügyfeleinket egy személyes konzultációra.