Gyerekek adatainak védelme a közösségi oldalakon
„Egy 18 éves osztrák lány beperelte a szüleit, amiért több száz gyerekkori fotót töltöttek fel róla a Facebookra a beleegyezése nélkül.”
A hír néhány évvel ezelőtt bejárta a sajtót, és bár az ügy végeredményéről, illetve a bíróság ítéletéről nincs információnk, már önmagában a kezdeményezés is figyelemfelhívó, és a téma azóta is aktuális.
A közösségi oldalakon megosztható tartalmakkal, illetve a közösségi oldalakon történő adatkezeléssel, jogsértésekkel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (rövidített neve: NAIH) is többször foglalkozott. A Hatóság elkészített és közzétett egy ún. „A NAIH TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZÖSSÉGI OLDALAKON MEGOSZTOTT TARTALMAKKAL KAPCSOLATBAN” elnevezésű dokumentumot, amelyben a következőkre hívja fel a figyelmet:
„Az uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) fogalom-meghatározása alapján egy ember arca, képmása személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet adatkezelésnek, az adatok kezelésének célját és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározó természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet pedig – így akár egy közösségi oldal is - adatkezelőnek minősül.
Kizárólag olyan tartalmak oszthatók meg, amelyek nem sértik mások jogait, a közösségi oldal alapelveit, illetve az internet általános használatával összefüggő más szabályokat és feltételeket. Ezek közül is a legfontosabb: személyes adatok kezeléséhez megfelelő jogalap szükséges (általában az érintett hozzájárulása, engedélye).
Jogellenes adatkezelés – például mást kellemetlen, kínos helyzetben bemutató fénykép önkényes posztolása, becsületsértő kommentelés, tiltott tartalmak megosztása stb. – esetén a magánszemély adatkezelő is felelősségre vonható és súlyos jogi következményekkel számolhat.”
Ezen kívül a Hatóság egy, a pedagógusok számára készített Adatvédelmi Kézikönyvben kiemeli:
„Egy ember életében a gyermekkor különleges időszak. Ekkor ismerkedünk meg a világgal és önmagunkkal, majd kezdünk kialakítani egyéb emberi kapcsolatokat is, melyek alapja a barátság és a bizalom. Ezért biztosítani kell, hogy a fiatal “emberpalánta” harmónikus, szeretetteljes és biztonságos légkörben nevelkedjen és tanuljon meg tisztelni másokat is. Minden gyermeknek, függetlenül attól, hogy a világ mely részén él, joga van az élethez, a fejlődéshez és ahhoz, hogy szabadságban, valamint az emberi méltóságot, a magánéletet és a személyes adatok védelmét tisztelő környezetben nőjön fel.” (Kézikönyv 5. oldal)
„Az adatvédelem a magánélethez való jog része, mely alapvető emberi jog. Nem csak egy elvont fogalom, de a mindennapok része az orvosi rendelőben, a boltban, játék vagy facebookozás közben személyes információkat is közlünk. Minél inkább kapcsolatba szeretnénk kerülni másokkal, annál több személyes adatot adunk ki magunkról. Akár részletesek, akár általánosak, jogi értelemben ezek az adatok személyesnek minősülnek, hiszen személyünkkel közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatba hozhatók, így ez alapján az adatalanyt már megilleti a jogi védelem.” (Kézikönyv 13. oldal)
A magyar Polgári Törvénykönyv Harmadik része tartalmazza a mindenkit megillető személyiségi jogokat, ezek sérelmei között nevesíti a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértését, valamint a képmáshoz való jog megsértését. Rögzíti azt is, hogy nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult, ám gyermekek esetén (cselekvőképesség hiányában) a hozzájárulást a törvényes képviselőik, vagyis szülői felügyeletet gyakorló szülők adhatják meg, így tehát elsősorban a szülők feladata a gyermekek személyiségi jogainak, a személyes adatainak a védelme.
A szakirodalom a digitális lábnyom kifejezést használja, amely fogalom azokra a jelekre, nyomokra vonatkozik, amelyek a felhasználó online jelenléte után maradnak, és amelyekből következtetni lehet a tevékenységére (definíció forrása: Wikipedia).
Minél nagyobb egy adott személy digitális lábnyoma, annál nagyobb kockázatnak van kitéve az online térben, hiszen egy idő után gyakorlatilag lehetetlen nyomon követni azt, hogy ki és milyen információkat tud rólunk, és mihez kezd ezekkel az információkkal. Arról nem is beszélve, hogy milyen kockázatoknak lehet kitéve a gyermek, ha az adataihoz (név, születési idő, anyja neve, lakcíme, esetleg óvoda, iskola neve, címe), vagy fényképeihez bárki, legalább is nagy számú ember – szinte ellenőrizhetetlenül - hozzáférhet. A mostani generáció digitális lábnyoma várhatóan még nagyobb lesz, mint azoknak, akik még a digitális korszak előtt születtek, hiszen a mai gyerekek, illetve az ő személyes adataik már gyakran a születésük előtti időszaktól jelen vannak az online térben pl. ultrahang fotó formájában. Mindezek egyben azt is jelentik, hogy a nagyobb digitális lábnyommal rendelkező személyek jobban ki lehetnek téve online és offline elkövethető bűncselekményeknek, tehát minél több információt osztanak meg magukról az emberek, annál inkább áldozattá válhatnak. Az online bűncselekmények között említhető a zaklatás, csalás, de személyiséglopás is. Az offline bűncselekmények között említhető a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás, köznapi nevén betöréses lopás, ami főként akkor eshet meg, ha például a gyermek interneten azzal henceg, hogy milyen drága ajándékokat kap, vagy éppen a nyaralásról készült képekből egyértelműen megállapítható, hogy valaki éppen nem tartózkodik otthon, de a gyermeket is érhetik fizikai támadások adott esetben az iskolában a róla vagy általa megosztott információk miatt.
Gondoljuk tehát meg, hogy a közösségi médiában, vagy bármely online felületen milyen információkat, adatokat, fényképeket, stb. osztunk meg magunkról, másokról, legfőképpen gyermekeinkről. Hiszen ahogy a mondás is tartja, ami egykor a világhálóra felkerül, az általában ott is marad, vagyis ha pl. egy fotó kikerül, azt bárki letöltheti, átalakíthatja, továbbíthatja, ismét feltöltheti, gyakorlatilag szabadon rendelkezhet vele.
Ha tehát a bevezetésben írt eset Magyarországon történt volna, a fentebb írt magyar szabályok alapján is jogos lehetne az elvárás a gyermek részéről, hogy a szülei ne osszák meg gyermeki léte minden pillanatát a közösségi oldalakon.